1. fejezet – Viszl�t, Chicago

Kristen nagyon ki van akadva. Az apja bejelentette, hogy elk�lt�zik. A t�rgyal�sok pedig folytat�dnak. Maga alatt van el�g rendesen, de h�t ki ne lenne, ha egyszer v�lnak a sz�lei? �s sem Meredith sem Joshua nem tudott vele annyit foglalkozni mostan�ban, hiszen �k m�r v�gz�s�k… H�t persze, hogy a rengeteg felv�teli pap�r k�z�tt nem tudnak annyi id�t sz�nni Krisre. �s � ezen nem is s�rt�dik meg.

Azon a v�gzetes reggelen – b�r innen, h�napok t�vlat�b�l n�zve k�rd�ses, hogy a v�gzetet j�, avagy rossz �rtelemben kell-e vennem – is minden ugyan�gy kezd�d�tt. Akkoriban a sz�nek lassan elt�ntek az �letemb�l. Tizenhat �ves �nem napjai sz�rk�n �s unalmasan teltek.

A reggeleken elcsig�zva n�ztem t�k�rbe �s menek�ltem el reggeli n�lk�l a h�zb�l. A konyh�ban m�r f�l nyolc el�tt fesz�lt volt a hangulat, a sz�leim szinte mindennap �sszekaptak valamin, vit�ztak �s nekem fogalmam sem volt, mi t�rt�nik – el�lem ugyanis gondosan eltitkoltak mindent.

Egy�bk�nt nem agg�dtam. Azt a lehet�s�get, hogy a sz�leim �gy elv�ljanak, mint Kristen �sei egyszer�en elk�pzelhetetlennek tartottam, hiszen m�g a vak is l�thatta, hogy szereik egym�st. M�gis, valami hatalmas �s – mint m�r mondtam – v�gzetes titkot sejtettem a h�tt�rben. Nem alaptalanul.

�letem unalmas sz�rkes�ge addigra a ked�ly�llapotomra is r�telepedett. Addigi vid�m sz�nekkel teli gondolataimb�l �s �rz�seimb�l elt�nt a puha lila, az alkony narancsa, a hajnal m�lyv�r�se �s r�zsasz�ne, az �jszaka nyugtat� �s mindent mag�ba h�z� s�t�tk�kje. Csak a t�rtsz�rke maradt.

Az nap, mikor Kris v�gigs�rta az iskolai �r�k eg�sz�t felvetettem a mozi �tlet�t – ez eltereli Kristen figyelm�t �s r�m is r�m f�r m�r egy kis kiruccan�s. S�t, Merryt �s Josht is megh�vtam, akik ezer �r�mmel mondtak igent. Chicago leny�g�z� este, kivil�g�tva. Persze nem sejtettem, hogy mire elj�n  ez a bizonyos este, miden megv�ltozik.

- Megj�ttem! – ki�ltottam be a konyh�ba. Borzalmasan f�radt voltam, lelkileg, szellemileg �s testileg egyar�nt. Annyira lefoglalt, hogy Kristen ne legyen olyan szomor� �s ne essen enn�l is m�lyebb depresszi�ba – m�r ha ez m�g lehets�ges – hogy a magam apr�-csepr� gondjair�l megfeledkeztem.

- Kicsim, bej�nn�l egy percre a konyh�ba? – hallottam anya dallamos hangj�t. Most erre mit mondhatok? Ellenkezni nem akarok, mert akkor az esti kimen�nek l�ttek, de arra a fesz�lts�gre sem vagyok vev�.

Egy s�haj k�s�ret�ben teh�t ledobtam a t�sk�m az el�szob�ba �s le�ltem a sz�leimmel szembe az asztalhoz. Amilyen fancsali k�ppel n�ztek r�m, semmi j�ra nem sz�m�tottam.

- Rhea – kezdte ap�m. Ujjait �sszet�masztotta az asztallapon. Ajjaj. – Any�d �s �n �gy d�nt�tt�nk, hogy elk�lt�z�nk innen, egy kisv�rosba, ahol csendesebb minden �s olcs�bb az �let. A h�zat m�r el is adtuk �s term�szetesen m�r az �j lakhely�nk is meg van. A munk�val sem lesz baj, any�d a helyi iskol�ban fog tan�tani, nekem pedig siker�lt elhelyezkednem a k�rh�zban…

Teljesen led�bbentem… A v�g�n m�r azt sem tudtam, mir�l besz�l egy�ltal�n ap�m. Elk�lt�zni? Mi? Hiszen a Masen�k vil�g �let�kben itt �ltek, Chicag�ban. �s a bar�taim. K�ny�rg�m, nekem vannak itt bar�taim. Nekem ez a v�ros az �letem. Erre egyszer�en nem k�nyszer�thetnek!

- …�s b�rcsak l�ttad volna azt az �des kis iskol�t a f��ton, dr�g�m! Forks valami leny�g�z�, minden z�ld. Igaz, hogy szinte soha nem s�t a nap �s mindig esik, de h�t te vil�g �letedben im�dtad a vizet…

Folyton esik… Minden sz�rke �s z�ld. Ez maga lesz a k�l�n nekem k�sz�tett f�ldi pokol. �s Kristen, Meredith, Joshua, a t�bbi sr�c… a mozik, a s�t�k. A mindenem…

- Nem! – sikoltottam fel. – �n nem megyek el innen! – Nem tudom, mikor pattantam fel, de most remegve t�maszkodtam az asztalra �s magamb�l kikelve ord�tottam. – Nem �rdekel mennyire csod�latos Forks, vagy mi, nekem itt van �letem. �n ide tartozom �s ezen soha semmi nem fog v�ltoztatni!

Velem szemben apa is fel�llt. Felemelte a hangj�t, b�r l�tszott, hogy igaz�n nem m�rges, csak valami eff�le reakci�ra sz�m�tott t�lem.

- Na idefigyelj kisasszony! Szombaton elmegy�nk innen, ha tetszik, ha nem �s te, meg a c�km�kod is vel�nk j�n. A helyi iskol�ba fogsz j�rni, lesznek �j bar�taid �s te ebbe bele fogsz nyugodni – jelentette ki.

Ett�l persze csak m�g idegesebb lettem. Kirohantam a konyh�b�l, fel kaptam a cuccom �s hatalmas zajt csapva felcaplattam a szob�mba. �tk�zben m�g leord�tottam, hogy este elmegyek a bar�taimmal moziba �s ne v�rjanak, csak k�s� este. Nem kaptam v�laszt, de ez nem izgatott. Most m�r akkor is elmegyek, ha nem engednek.

Levetetettem magam az �gyamra �s �tengedtem magam a teljes �nsajn�latnak. �t perc sem telt bele �s m�r meg�ll�thatatlanul folytak a k�nnyeim. Legal�bb f�l �r�mba telt, mire megnyugodtam �s gondolkozni kezdtem.

Minek nek�nk olcs�bb �let, mikor apa j�l keres� orvos, anya sikeres tan�r? �s akkor mi�rt nem egy csod�latos, napos helyre k�lt�z�nk, mondjuk a sivataghoz, ahol olyan sz�pek a csillagos est�k. Most m�r komolyan f�ltem a sz�rkes�gt�l.

Megn�ztem, mennyi a sp�rolt p�nzem, �s miut�n arra jutottam, hogy a mozi b�ven kitelik bel�le, s�t m�g m�st is tudok venni, zsebre v�gtam a telefonom, felkaptam az els� t�sk�m, ami a kezem �gy�be ker�lt, belehaj�tottam a bankk�rty�m, a p�nzt�rc�m �s a f�nyk�pez�g�pem �s k�sz�n�s n�lk�l elmentem otthonr�l, az ajt�t pedig �gy bev�gtam, hogy megrezgett benne az �veg.

Be�ltem a Peugeot 206 cup� cabri�mba �s elhajtottam. B�r legt�bbsz�r mindenhov� gyalog megyek, most �r�mmel pattantam be az aj�nd�kba, amit a tizenhatodik sz�let�snapomra kaptam a sz�leimt�l, vadi �jan.  Na emiatt nem �rtettem, hogy mi�rt kell nek�nk olcs�bb �let. Soha nem sz�k�lk�dt�nk, ami a p�nzt illeti.

Els� utam a fodr�szhoz vezetett. Im�dtam a hossz�, alul hull�mokban fodroz�d� bronzv�r�s hajam, de azt is j�l tudtam, hogy a sz�leim is szeretik. �gy nemes egyszer�s�ggel lev�gattam az eg�szet. Ami megmaradt bel�le, a bronzsz�n t�bb �rnyalat�ban pomp�zott, m�v�szien meredt szanasz�t a zsel� mindennem� haszn�lata n�lk�l.

Belen�ztem a t�k�rbe. A szemem a megszokott smaragdz�lden n�zett vissza r�m �s meg�llap�tottam, hogy b�r a hajam kiss� koboldszer�en sz�pp� �s egy par�nyit fi�ss� teszi az arcomat, az�rt meglep�en j�l �ll. Fizettem. �letemben el�sz�r meg sem pr�b�ltam sp�rolni. Vettem magamnak n�h�ny �j g�nc�t, aminek es�ben is haszn�t tudom venni, de az�rt j�l is mutat. V�g�l pedig felvettem h�rom bar�tomat �s k�z�ltem vel�k, hogy ma est�re a vend�geim.

Mindannyian meglep�dtek. Mikor k�z�ltem, hogy v�lasszanak filmet Merry bamb�n b�k�tt valami ny�las, romantikus mozira �s �n sz� n�lk�l megvettem a h�rom jegyet, meg a popcornt, k�l�t.

A filmnek sajnos t�l gyorsan v�ge lett, legal�bbis szerintem. M�r nem tudtam tov�bb halogatni a vallom�som. Miut�n le�lt�nk a k�l�nb�z� �ttermek mell� kirakott asztalok egyik�hez �s k�nai kaj�t ett�nk, fels�hajtottam.

- Szombaton elmegy�nk – mondtam �s meredten b�multam a m�anyag vill�mat.

- Tess�k? – meredt r�m Kristen. B�rcsak ne n�zne �gy! Tudom, hogy ezzel csak m�g t�bb f�jdalmat okozok neki, de nem tehetek m�st…

- �r�kre. Forksba, vagy minek is h�vj�k azt az isten h�ta m�g�tti, �tkozott helyet – sziszegtem.

- Rhea… - Joshua a v�llamra tette a kez�t �s �n az arcomat a kezembe temetem.

- Hi�ba mondtam, hogy maradok, nem engedik. Istenem, hiszen a f�l�v k�zep�n tartunk! Ezt nem gondolhatj�k komolyan! – k�zel �lltam ahhoz, hogy megint els�rjam maga, de ink�bb �sszepr�seltem a sz�m �s a szemem. �gy is borzalmas volt hallani, hogy Meredithnek �s Kristennek m�r most potyognak a k�nnyei.

�s �n… Nem tudtam vigasztal� szavakat mondani. El fogok menni innen. Itt hagyom a lelkem darabj�t, ami Chic�g�hoz tartozik, �s amit er�vel kiszak�tottak bel�lem. Csak a f�nyk�peim maradtak, amiket a v�rosr�l k�sz�tettem �s azon az utols�, mozis est�n a sr�cokr�l. De a k�pek m�r soha nem adj�k vissza az igazi pillanatot.

A szombat t�l gyorsan elj�tt. A h�zunkb�l semmi nem maradt a falakon k�v�l. Mindenhol dobozok voltak, amiket ut�nunk hoznak a k�lt�ztet�k. A bar�taim kij�ttek a rept�rre, hogy elb�cs�ztathassanak, �s persze most m�r nem tudtam er�snek l�tszani.

K�v�ncsi vagyok, hogy vajon Forksban olyan hevesen esik-e az es�, mint ahogy az �n k�nnyeim hullnak?